Csendes hajózás...
Csendes hajózás a személyes kapcsolatok és a vezetés hullámzó vizein
Mit tegyek, ha munkatársam vagy barátom bírál engem vagy a munkámat? Hogyan fékezhetem meg a nyelvemet, és hogyan szabályozhatom azt, amit másoknak mondok? Mit tanít a Biblia a pletykáról és azokról, akik pletykálnak? Hogyan kerülhetem el a szakadást vagy az összetűzéseket személyes kapcsolataimban? Mindig engedelmeskednem kell vezetőmnek? Hogyan lehetek jó vezető? Vezetőnek születni kell, vagy a vezetést meg lehet tanulni? Milyen felelősség terhel egy vezetőt? Sam Doherty ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget könyvében. Például:
Egy vezető vezessen!
„A vezető elsődleges feladata az, hogy vezessen. Emlékszünk a meghatározásra: „Vezető az, akit mások követnek.” Ezért ha meg akarjuk tudni, hogy elfogadnak-e bennünket vezetőnek vagy sem, egyszerűen tekintsünk magunk mögé, és nézzük meg, követ-e bennünket valaki.
A vezető felelőssége − természetesen Istenre figyelve − megszabni azt az irányt, amelyik a munka, a munkatársak és a gyermekek szempontjából a legjobb, majd az élre állni és elindulni a csapattal együtt.
Egy vezetőnek nem az a feladata, hogy kitalálja, merre akarnak a többiek menni, és abba az irányba induljon el (jóllehet egy jó vezető mindig kikéri mások véleményét és nyitott mások javaslataira). A keresztyén szolgálat soha nem jelent teljes demokráciát. Mindig kellenek a vezetők. Azt is tudomásul kell venni, hogy az emberek általában sokféle véleményt, álláspontot képviselnek, amelyeket gondosan, imádságos szívvel érdemes megfontolni. Ám az a törekvés, hogy mindenkit egy nevezőre és egyetértésre juttassunk, gyakran inkább zűrzavart eredményez.
Egy vezető feladata nem az, hogy beleegyezését adja ahhoz, amit mindenki akar, hanem hogy segítsen a többieknek meglátni azt, amit ő meglátott, és elindulni abba az irányba, amerre ő elindult. Az új „látást” gyakran a vezető kapja meg először, ezért az ő feladata ezt a látást a többiekkel közölni, illetve átadni nekik. Egy vezető mindig elölről vezet és nem hátulról.”